Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

Ergonómia és Pszichológia Tanszék

Ergonómia és Pszichológia Tanszék

1.

Ergonómia, ember-számítógép interakció, felhasználói felület tervezése, interakciódizájn, használhatóság, felhasználói élmény, termékélmény és kapcsolódó fogalmak összefüggései.
Tervezési megközelítések az emberi különbségek figyelembe vételével. A felhasználói kör bemutatása user profile segítségével. Tipizált felhasználók (perszónák), tipizált használati módok (use cases) és szcenáriók alkalmazása a fejlesztés során (gyakorlat).

2.

Az emberi érzékelés alapjaiból következő tervezési irányelvek: A Weber-Fechner és a Stevens féle érzetfüggvényekből következő grafikai és egyéb irányelvek. A Fitt törvény alkalmazása a felhasználói felületen: a kézmozgás érzékeléséből következő képernyő-elrendezési lehetőségek.
Az emberi látás működéséből következő irányelvek: A receptorok működése és a komplementer utókép, szemmozgások, mozgáskiemelés. kontrasztkiemelés, a színérzékelés emberi sajátosságaiból (a komplementer színekből) adódó irányelvek. Színhűség és színterek.

3.

Az emberi észlelés működéséből következő irányelvek: Jelek és jelképek megválasztásának szempontjai. Rövidtávú memória, hosszútávú memória. Választási lehetőségek tervezésének általános szempontjai kezdő és gyakorlott felhasználók esetében. Hick törvény: a döntési idők a döntés információtartalma függvényében.

4.

Nem tisztán racionális alapú döntéseket hozó felhasználót feltételező tervezési megfontolások.
Metaforák. Desktop metafora.
A szoftver illesztése különböző kognitív stílusú felhasználókhoz.
Mikrointerakciók.
Általános tervezési irányelvek (design guidelines).

5.

Szoftverkörnyezet-specifikus elvek (style guides).
A szoftverek minőségére vonatkozó jogszabályok és szabványok.
A Design for All szemlélet és a Rés elmélet szerinti fogyatékosság-fogalom. A W3C.org akadálymentesítési irányelvei (WAI WCAG).

6.

A potenciális felhasználóktól való információnyerés módszerei: megfigyelés, interjú, fókuszcsoport, kérdőív, design-etnográfia, Q‑sorting stb.

7.

Feladatelemzés és -modellezés. Feladatrétegek feltérképezése (Task Layer Maps). A GOMS modell és továbbfejlesztett változatai: méretezés gyakorlott felhasználókra.

8.

A koncepció- és prototípuskészítés alapjai: sketching, wireframing, prototyping. Az interakció-design történetmesélési alapjai: storyboarding. Az információ-architektúra koncepciójának kialakításához módszer: kártyarendezés (card sorting).
Tervezési kérdések eldöntése egyszerű kísérletek végzése útján – A/B testing.

9.

A szoftverek használhatósági vizsgálatának analitikus módszerei. Kognitív bejárás. Nielsen-féle heurisztikus elemzés.
Egyszerű empirikus vizsgálat már a termékötlet szintjén: Paper prototyping, Óz, a nagy varázsló.

10.

A szoftverek használhatósági vizsgálatának empirikus módszerei 2.: Képernyőrögzítésen, eseménynaplózáson és videoelemzésen alapuló használhatósági vizsgálat. Felhasználóktól a használhatósági vizsgálatok során nyert objektív esemény-adatok (pl. billentyű- és egérműveletek) elemzése. Webes és egyéb naplófájlok (logfájlok) elemzése Google Analytics és egyéb eszközökkel. A hangosan gondolkozás módszere (Think Aloud protocol) és a gondolatok elmondása visszajátszás közben (Retrospective Think Aloud protocol). 

11.

Zárthelyi dolgozat.

12.

A szoftverek használhatósági vizsgálatának empirikus módszerei 3.: Szemmozgáskövetés. Esettanulmányok.

13.

A szoftverek használhatósági vizsgálatának empirikus módszerei 4.: A mentális erőfeszítés és mérése. Fiziológiai jelek (szívritmus-variabilitás, pupillometria, bőr-vezetőképesség, EEG) alkalmazása. Egy összetett empirikus vizsgálati módszer: az INTERFACE. Esettanulmányok.

14.

Team-interakció és Computer Supported Cooperative Work.
Különleges felhasználói felületek: virtuális valóság; új fejlesztési irányok.
PótZH.