Fizika 2
A tantárgy angol neve: Physics 2
Adatlap utolsó módosítása: 2011. szeptember 3.
Villamosmérnöki Alapszak
(BSC)
Dr. Füstöss László
egyetemi docens.
TTK Fizika Tanszék
Dr. Gyímesi Ferenc
egyetemi docens
Dr. Ráczkevi Béla
tudományos munkatárs
Dr. Barócsi Attila
egyetemi adjunktus
TTK Atomfizika Tanszék
Dr. Péczeli Imre
Dr. Kocsányi László német nyelven
Dr. Hárs György angol nyelven
Az elemi analízis alapfogalmai (egyváltozós függvények deriválása és integrálása).
A vektoralgebra alapfogalmai (algebrai műveletek vektorokkal).
A fenti forma a Neptun sajátja, ezen technikai okokból nem változtattunk.
A kötelező előtanulmányi rend az adott szak honlapján és képzési programjában található.
A tárgy célja a középiskolában megszerzett ismeretek rendszerezése, kiegészítése. A korszerű természettudományos világszemlélet kialakítása és a modellalkotási készség fejlesztése. Olyan egyetemi szintű fizikai ismeretek elsajátítása amely feltétlenül szükséges a szaktárgyak megalapozásához valamint elengedhetetlen a XXI. századi technika világában eligazodni és alkotni akaró mérnök munkájához.
ELEKTRODINAMIKA: Faraday-féle indukciótörvény. Öninduktivitás és kölcsönös induktivitás. Az anyag mágneses tulajdonságai. Mágneses adattárolás. A Maxwell egyenletek rendszere. Elektromágneses hullámok keltése, terjedése, visszaverődése. A geometriai optika alapjai. A fizikai optika, interferencia, diffrakció. A poláros fény.
AZ ATOMFIZIKA ALAPJAI: A természetes és a koherens fényforrások. Az optikai kommunikáció fizikai alapjai. A deBroglie hullámok. A Schrödinger egyenlet. Az atomok elektronszerkezete. Az elektron spin. Fémek szabadelektron elmélete. Fermi-Dirac statisztika. Szilárd testek energiasáv szerkezet. A szupravezetés jelensége. Kvantummechanikai jelenségek a modern elektronikában.
Az előadás (3 óra/hét) a "Hudson-Nelson: Útban a modern fizika felé, LSI" tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.
A tantárgyat felvevő hallgatónak félévvégi "aláírást" és "vizsgajegyet" kell szereznie. A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése.
A féév során a hallgató kétféle ZH-t ír. Az aláírás feltétele ezek egyenkénti sikeres teljesítése. Ezek a következők: i., a gyakorlatokon írt 6 db. kis ZH átlaga; ii., 1 db. összefoglaló nagy ZH.
Az írásbeli vizsga és az évközi munka (ZH eredmények) alapján a hallgató egy magajánlott jegyet kap. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbeli vizsgával nem javítható. Ha a hallgató szóbeli vizsgát is tesz, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. A zárthelyik és az írásbeli vizsga felépítése és ezek értékelési módja minden előadónál azonos.
A részletes pontozás megtekinthető a Fizika Tanszék honlapján.
A szorgalmi időszakban megírt zárthelyik pótlására a szorgalmi időszak végén egy alkalmat biztosítunk a mindenkori TVSZ-nek megfelelően.
Azok számára, akik a pótlás ellenére sem érték el az aláíráshoz szükséges (40 %-os) eredményt még egy lehetõség van az aláírás megszerzésére (az egyetemi vizsgaszabályzatban előírtaknak megfelelően). Ekkor a hallgtók egy, a teljes tananyagot lefedő (annak lényeges ismereteire rákérdező) zárthelyit írnak. Ennek szerkezete megegyezik a félévközi zárthelyikével. Ennek két eredménye lehet:–"nem megfelelő" (ekkor a hallgató aláírást nem kaphat), vagy–"megfelelő" (ekkor a hallgató megkapja az aláírást). Azonban ebben az esetben a hallgató vizsgaeredményébe csak a minimálisan adható eredmény számít be.
A szorgalmi időszakban az előadók (az igényektől függő rendszerességgel, de maximum) heti egy alkalommal konzultációt tartanak. A félévközi zárthelyik előtt, egy alkalommal, felkészítő konzultáció van.
A vizsgaidőszakban minden vizsga előtt egy alkalommal konzultáció van.
Tankönyv: Hudson-Nelson: Útban a modern fizika felé, LSI
Angol nyelvű irodalom: Serway: Physics for Scientists and Engeneers (Saunders College Publishing)
Dr. Mihály György
egyetemi tanár