BME VIK - Szabványosítás az informatikában és az elektronikában

magyar nyelvű adatlap

vissza a tantárgylistához nyomtatható verzió

Szabványosítás az informatikában és az elektronikában

A tantárgy angol neve: Standardization in Computer Science and Electronics

Adatlap utolsó módosítása: 2012. február 3.

Tantárgy lejárati dátuma: 2012. július 2.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Villamosmérnöki Szak

Műszaki Informatika Szak

Szabadon választható tárgy

Tantárgykód	Szemeszter	Követelmények	Kredit	Tantárgyfélév
VIEEBV02		2/0/0/f	2

3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Hosszú Gábor,

4. A tantárgy előadója

Név:	Beosztás:	Tanszék, Int.:
Dr. Hosszú Gábor	Egyetemi docens	Elektronikus Eszközök Tsz
Czirkos Zoltán	Egyetemi tanársegéd	Elektronikus Eszközök Tsz
Dr. Poppe András	Egyetemi docens	Elektronikus Eszközök Tsz

5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít
-

6. Előtanulmányi rend

Ajánlott:
-

7. A tantárgy célkitűzése A tárgy bemutatja az elektronikában és az informatikában használatos főbb szabványtípusokat. Ismertetésre kerülnek a tématerületen működő nemzetközi és magyar szabványosítási szervezetek, valamint a szabványosítás folyamatának legfontosabb tulajdonságai.

8. A tantárgy részletes tematikája

1.hét			Bevezetés, a szabványosításban használatos fogalmak meghatározása. A szabadalmaztatott (proprietary) szabvány, a közszabvány (public standard) és a nem hivatalos (unofficial) szabvány fogalma és fontosabb tulajdonságai
2.hét			A szabványosítás jelentősége; előnyei és esetleges hátrányai. Esettanulmányok: helyes, használatban lévő, illetve helytelenül megalkotott szabványok.
3. hét			Informatikában használatos szabványok. Villamosmérnöki gyakorlatban használatos szabványok
4. hét			Elektronikával és informatikával foglalkozó szabványosítási és ehhez kapcsolódó fontos szervezetek (NCITS, NIST, ISO, ANSI, IEEE, EIA, NBS, IEC, ITU, FCC, TIA, ETSI, NISO, ACM, AES, CEN, ISO).
5. hét			Esettanulmány: az EIA JEDEC szabványosítás - szabványosítási folyamatok a félvezető eszközök termikus karakterizációja terén (EIA JEDEC JESD51-* szabványok és a kapcsolódó nemzetközi bizottsági munka).
6. hét			Az Internet Society és részei (IAB, IRTF, IESG, IETF). Kizárólag informatikával foglalkozó szervezetek (W3C, CERT, ORBS, CEENET, TERENA, X Consortium)
7. hét			Az W3C konzorcium. Az IETF által szervezett szabványosítási folyamat (proposed, draft, Internet standard, Request for Comments)
8. hét			Szabványszerű anyagok (best current practice, experimental, informational descriptions). Az Unicode konzorcium
9. hét			Az Unicode és a karakterkódolás. Az ISO/IEC JTC1/SC2/ ismertetése: felépítése és tevékenysége.
10. hét			Az Egyetemes Karakterkészlet (UCS), az Alap többnyelvű lap (BMP) és a Kiegészítő többnyelvű lap (SMP) fogalma, alkalmazási kérdések.
11. hét			Az Unicode Bidi algoritmusa, implementációs nehézségek és lehetőségek.
12. hét			A Magyar Szabványügyi Testület bemutatása. Lehetőségek és feladatok. Szabványtervezet-készítés. Esettanulmány.
13. hét			Fontkészítési ismeretek, az OpenType technológia. Magyar szabványosítási és kapcsolódó szervezetek (HTE, MSZT, NIIF, Hungarnet, Huninet, MIT, ISZT, BIX)
14. hét			Esettanulmány: a Komondor szabványtervezet.

9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) Előadás, melynek keretében gyakorlati ismereteket is nyújtó példákat is ismertetünk, esettanulmány jelleggel, esetenként on-line számítógépi demonstrációval.

10. Követelmények a. A szorgalmi időszakban:

A szorgalmi időszakban 2 db nagy zárthelyit iratunk. A félévközi jegy megszerzésének feltétele, hogy mindkét zh. min. elégséges legyen.

11. Pótlási lehetőségek Egy sikertelen zárthelyi a szorgalmi időszakban a pótzárthelyin pótolható.
A sikertelen (pót)zárthelyi a pótlási héten különeljárási díj ellenében egy további alkalommal pótolható.

12. Konzultációs lehetőségek Zh-k előtt az előadókkal történő személyes megbeszélés képezi a konzultáció alapját.

13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

Dr. Hosszú Gábor: „Az internetes kommunikáció informatikai alapjai”, Első kiadás, Novella Kiadó, Budapest 2005, 640 oldal, ISBN 963-9442-51-8.

Dr. Hosszú Gábor - Dr. Keresztes Péter: VHDL-alapú rendszertervezés, SZAK Kiadó, Bicske, 2012, ISBN 978-963-9863-24-8.

14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka

Kontakt óra	28
Félévközi készülés órákra	14
Felkészülés zárthelyire	18
Házi feladat elkészítése
Kijelölt írásos tananyag elsajátítása
Vizsgafelkészülés
Összesen	60

15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

Név:	Beosztás:	Tanszék, Int.:
Dr. Hosszú Gábor	Egyetemi docens	Elektronikus Eszközök Tsz
Dr. Poppe András	Egyetemi docens	Elektronikus Eszközök Tsz
Czirkos Zoltán	Egyetemi tanársegéd	Elektronikus Eszközök Tsz

Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

Szabványosítás az informatikában és az elektronikában