BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM

OKTATÓK HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSÉNEK
SZABÁLYZATA ÉS ÜGYRENDJE

1998. december 22.
 

A szabályzat a Budapesti Műszaki Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi.

Elfogadta a Budapesti Műszaki Egyetem Egyetemi Tanácsa 1998. december 14-én
Hatályba lépett 1998/99-es tanév II. félévétől (1999. február 8-tól)

A Budapesti Műszaki Egyetem Egyetemi Tanácsa a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 51.§-ában rögzített felhatalmazás alapján - az Egyetemi Hallgatói Képviselettel egyetértésben - megalkotta az alábbi szabályzatot.

1.§ Általános rendelkezések

(1) A Budapesti Műszaki Egyetemen az oktatók és tudományos kutatók, valamint más, oktatási tevékenységet ellátók (a továbbiakban: oktatók) oktatási munkáját az Ftv. 32.§ (3) bekezdés e) pontja alapján minden félévben véleményezik. A véleményezés vonatkozik a hallgatói jogviszonyban folytatható valamennyi nappali képzési formára, az összes előadásra és tantermi gyakorlatra, valamint laboratóriumi foglalkozásra.

(2) Az oktatók hallgatói véleményezésének (a továbbiakban: OHV) célja:

a) az oktatók számára visszajelzés munkájuk fogadtatásáról, megítéléséről, egyéni fejlődésük segítése,

b) a tantárgyfejlesztés támogatása,

c) hozzájárulás az egyetemi folyamatos minőségbiztosítási rendszer működéséhez,

d) az Oktatói, Kutatói Követelményrendszer Szabályzatában rögzített alkalmassági feltételek előírásaihoz kapcsolódva az álláspályázatok elbírálásának, ill. a követelmények folyamatos teljesítésének ellenőrzéséhez támpontok nyújtása,

e) a hallgatók szabad tanárválasztásának segítése.

(3) A hallgatói vélemények az oktató megítélésének egyik forrása. A tantárgyak tartalmi értékének megítélése más bizottságok, testületek feladata, ennek során a hallgatói véleményeket figyelembe kell venni.

(4) Az adatok kezelése során tiszteletben kell tartani az illető oktató személyiségi jogait, és az adatvédelemről szóló törvény, valamint más jogszabályok megfelelő rendelkezéseit.

(5) Az oktatók hallgatói véleményezését egyetemi szinten - az Egyetemi Tanács Oktatási Bizottságának albizottságaként - az egyetemi OHV Bizottság koordinálja.

 
(6) Az egyetemi OHV Bizottság feladata:

a) állást foglal, ajánlásokat tesz a hallgatói véleményezéssel összefüggésben, így különösen a véleményezés rendjével, lebonyolításával, az adatok nyilvánosságra hozatalával, értékelésével kapcsolatban,

b) összeállítja - a kari vélemények alapján - az egységes egyetemi kérdőíveket, melyeket az Oktatási Bizottság hagy jóvá,

c)  összefogja, áttekinti a kari OHV Bizottságok munkáját,

d) évente beszámol - az Oktatási Bizottságon keresztül - az Egyetemi Tanácsnak.

(7) Az egyetemi OHV bizottság két hallgatóból és két oktatóból áll, oktató tagjait és elnökét az Oktatási Bizottság választja, a hallgató tagokat az Egyetemi Hallgatói Képviselet delegálja.

(8) A kari OHV Bizottságok részt vesznek a véleményezések lebonyolításának szervezésében, ellátják az ezzel kapcsolatos összes operatív feladatot. A kari OHV Bizottságba a kari hallgatói képviselet - az oktatók számával azonos számú - hallgatót delegál. A kari OHV Bizottság létszámáról, választásának rendjéről, valamint működésének egyéb feltételeiről a Kari Tanács dönt.

2.§ A hallgatói vélemények összegyűjtésének és kezelésének rendje

(1) Minden egyes véleményezésnél kérdőívet kell kitölteni, melyet a dékáni hivatalok számára az Oktatási Igazgatóság biztosítja.

(2) Bármely tanszék, nagylaboratórium, oktató a kérdőíven nem szereplő kérdésre is választ kérhet, ez azonban az egységes véleményezési eljárásnak csupán külön kezelt kiegészítője lehet.

(3) Amennyiben a tárgyat több oktató tanította, minden olyan oktatót külön kell véleményezni, aki legalább négy héten, vagy legalább 12 kontakt órán keresztül tartott foglalkozásokat. A véleményezésen résztvevő hallgatók kérésére további, a tárgyat tanító oktatók is véleményezhetők.

(4) Az egységes kérdőívek előkészítése, időben történő sokszorosíttatása és a tantárgyért felelős kar dékáni hivatalába, legkésőbb a vizsgaidőszak kezdete előtt négy héttel történő eljuttatása az Oktatási Igazgatóság feladata. A kérdőíveket legkésőbb a vizsgaidőszak kezdete előtt három héttel kell a tanszékekre és nagylaboratóriumokra szétküldeni a Dékáni Hivatalnak.

(5) A kérdőívek oktatók közötti szétosztásáért, az oktató véleményezés lebonyolításának módjával és kötelező voltával való napi ismertetéséért, valamint a véleményezés megtörténéséért az illetékes tanszékvezető a felelős. A kari hallgatói képviseletek kötelesek gondoskodni a véleményezés szabályainak a hallgatóknak való megismertetéséről.

(6) A hallgatói véleményezés legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó előtti hetének valamelyik foglalkozásán történik. A foglalkozást az adott héten órát tartó oktató választja ki a hallgatókkal egyetértésben. A véleményezésre 15 percet kell adni a foglalkozás idejéből, több oktató véleményezése esetén kérdőívenként 5-5 perccel többet. A kérdőíveket (a tárgyfelvételnek és az oktatók számának megfelelő mennyiségben) az oktató viszi be az órára egy adatcímkével ellátott, a tanszék által előre feliratozott és a tanszék hivatalos bélyegzőjével olvashatóan lepecsételt    A4-es borítékban, melyet a tanórán jelenlévő hallgatók közül valaki átvesz. Az ezzel megbízott hallgató annyi üres kérdőívet oszt ki, amennyi a véleményezők száma, szorozva a véleményezendő oktatók számával. Az oktató a táblára felírja a tárgy kódját (a számítógépes rendszer alapján), és ha több oktató (pl. gyakorlatvezetők, vagy váltott előadók) is van, akkor ezek névlistáját. A hallgatók a kérdőívek kitöltése után ezeket félbehajtás nélkül beteszik oktatónként külön borítékokba, amely(ek)re az ezzel megbízott hallgató ráírja a véleményezés idejét (nap, óra), és a kérdőívek számát, leragasztja, majd az oktatóval együtt aláírják a borítékot. A borítékokat az oktatók az óra után a tanszéki adminisztrációhoz továbbítják, akik összegyűjtik és elküldik a megfelelő tantárgyakért felelős kar Dékáni Hivatalába. A maradék kérdőíveket az oktató külön visszaadja a tanszéki adminisztrációnak. A borítékok sértetlen, szabályos kezeléséért, valamint a Dékáni Hivatalba való eljuttatásáért a tanszékvezető a felelős. A borítékokat a kiértékelés kezdetéig a Dékáni Hivatal lezárva őrzi.

(7) A véleményezés elmaradásáról, esetleges szabálytalan voltáról bármely érintett (hallgató vagy oktató) jegyzőkönyvet vehet fel. Ezt közvetlenül a Dékáni Hivatalba kell eljuttatni.

(8) A Dékáni Hivatalhoz beérkezett, felbontatlan borítékok a Diákközpontba kerülnek. A kiértékelés elvégzéséért, annak hitelességéért és az adatok bizalmas kezeléséért a Diákközpont igazgatója felelős. A bizalmas kezelés azt jelenti, hogy a teljes vizsgaidőszak vége előtt (február ill. július eleje) a kérdőíveket - a feldolgozást végzők kivételével - senki nem láthatja, a leírt adatokat nem ismerheti, ezek nyilvánosságra nem hozhatók. A feldolgozást végzőkre titoktartási kötelezettség vonatkozik. A kiértékelés a szorgalmi időszak utolsó napján kezdődik (eddig kell a dékáni hivatalokban gyűjtött véleményeket a feldolgozóknak átadni), és határideje a vizsgaidőszak utolsó napja. A kiértékelés alkalmával a kérdőívek adatai adatbázisba kerülnek, amelyből a statisztikák készülnek. Az oktatók által feltett kérdések statisztikái szintén elkészülnek, a kérdések számozásával azonosítva. A kérdőíveken feltüntetett szöveges vélemény elsősorban az oktatóknak szól, de értékeléskor ezeket össze lehet gyűjteni, belőlük összesített értékelést lehet készíteni és közzétenni. Az értékelés befejeztével a kérdőíveket (ha scannelt képük elektronikusan megvan) és minden összesítést archiválni kell.

3.§ Az eredmény nyilvánossága és kezelése

(1) A kiértékelt hallgatói véleményekbe először az érintett oktató tekinthet bele, aki megkapja a róla készült kérdőívek összes eredeti példányát, és az elkészült statisztikák kinyomtatott példányát. Az érintett személynek a kar dékánjához 15 napon belül elküldött írásos véleményét - igénye esetén - csatolni kell az archivált adatokhoz. Helytelen eredmények, stb. jelzése esetén a kari OHV bizottság intézkedik (új kiértékelés, kihagyás a közzétételből stb.).

(2) Az oktatók a róluk készült hallgatói véleményeket csak a félévhez tartozó vizsgaidőszak lezáródása után kaphatják meg.

(3) A véleményezés személyiségi jogokat nem sértő, és értéksorrendet vagy megjegyzéseket nem tartalmazó statisztikái közzétehetők. Ez úgy történik, hogy minden tárgyról/oktatóról elkészül kérdésenként a válaszok átlaga, feltéve, hogy a leadott kérdőívek száma legalább 5. A diagram ezeket az átlagokat, és a kar hasonló átlagait azonosíthatóan tartalmazza. A kari átlagok a tárgyak átlagértékeinek súlyozatlan átlagai. Az értéksorrend publikálásának elkerülésére a nyilvánosságra hozatalkor a diagramokat és a számszerű értékeket az oktatók tanszékenkénti ABC sorrendjében kell közölni. Sommás sorrendek, listák - pl. a különböző kérdésekre adott válaszok átlagolása alapján készített sorrend - közzététele tilos.

(4) A fenti anyagokból ill. igény szerinti további statisztikákból (tanszéki átlagok stb.) példányt kap az illetékes tanszékvezető, valamint a Dékán.

(5) Ismétlődően gyenge értékelést kapott oktató esetében (a gyenge értékelés definiálására a tapasztalatok alapján az egyetemi OHV bizottság ad ajánlást) a gyenge eredmény okát a tanszékvezető köteles kivizsgálni, és az eredményről a dékánt az érintett félévet követő szorgalmi időszak végéig írásban értesíteni. Tanszékvezető oktató ismétlődően gyenge eredményének okát a Dékán köteles kivizsgálni, és az eredményt ezzel a határidővel írásban dokumentálni. Fentiekről a Dékán a Rektornak minden szorgalmi időszak vége után másolatot küld.

(6) A kitöltött kérdőívek másolatait, az összefoglalókat és összesítéseket a Diákközpont elektronikus vagy egyéb formában (pl. CD-ROM) archiválja, és átadja a tantárgyért felelős kar dékáni hivatalának. Az archivált példányokat a Dékáni Hivatal őrzi.

4.§ Egyéb rendelkezések

(1) A hallgatói vélemények alapján a kari hallgatói képviseletek és az Egyetemi Hallgatói Képviselet a oktatóknak a "kar (az egyetem) kiváló oktatója" címet, és ezzel járó jutalmakat adományozhat. A kiosztott jutalmakat és címeket a kari lapokban és a Jövő Mérnökében közölni kell.

(2) Jelen szabályzat melléklete az egységes kérdőív mintapéldánya. Az egységes egyetemi kérdőív - az egyetemi OHV Bizottság általi - kidolgozásáig a mintapéldányt kell használni.

(3) Jelen szabályzatot az Egyetemi Tanács 1998. december 14-én fogadta el, rendelkezéseit első ízben az 1998/1999-es tanév II. félévében kell alkalmazni. Ez a szabályzat az oktatók hallgatói véleményezésével kapcsolatos valamennyi korábbi egyetemi szabályzat, valamint egyetemi tanácsi határozat, és e szabályzattal ellentétes kari szabályzat, rendelkezés helyébe lép.

Budapest, 1998. január 28.

Dr. Detrekői Ákos

rektor