Újabb műegyetemi diákműhold üzemel a világűrben: MRC-100
A 2023. június 12-én, a SpaceX Falcon-9-es hordozórakétája segítségével Föld körüli pályára állt többek között a D-Orbit cég kisműhold hordozója, melynek fedélzetén az Alba Orbital PODjában tartózkodott az 5. magyar, 5x5x15 cm-es névleges méretű, 583 grammos, 3-PocketQube osztályú, vagyis 3-zsebműhold méretű - a 2024-ben 100 éves Műegyetemi Rádió Club tiszteletére elnevezett - MRC-100 diákműold. A június 22-én helyi idő szerint 14:10-kor az AlbaPod-ból pályára állított MRC-100 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Villamosmérnöki és Informatikai Karon, a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszéken, a Mikrohullámú Távérzékelés Laboratóriumban, együttműködésben a Műegyetemi Rádió Clubbal, az oktatási rendszerbe integráltan, egyetemi hallgatók által tervezve és fejlesztve, egyetemi oktatói szakmai irányítás mellett készült, közel másfél év leforgása alatt.
Az MRC-100 június 23-án éjjel 0:21-0:33 közötti Magyarország feletti áthaladása alkalmával vett telemetria adatok alapján a műhold helyi idő szerint 15:00-kor feléledt, jó egészségnek örvend. A tavaly december óta lemerült fedélzeti akkumulátorok feltöltődtek, a továbbiakban a műhold automatizált üzemeltetése, az egyes fedélzeti rendszerek beüzemelése fog megtörténni. Az egyes alrendszerek működéséréről a földi állomásunk honlapján tájékozódhatnak: https://gnd.bme.hu/mrc100/
A projekt fő támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az Amateur Radio Digital Communications voltak. A teljes támogatói lista elérhető itt: https://gnd.bme.hu/mrc100/
Dr. Gschwindt András, a BME VIK HVT címzetes egyetemi docense, mint a műegyetemi műhold projektek vezetője korábban elmondta, amit csak lehetett, beleépítettek a kisműhold térfogategységébe. A működést biztosító alegységek (energiaellátó rendszer, fedélzeti számítógép, rádiókommunikációs rendszer), továbbá az elekroszmog vizsgálatát végző berendezésen kívül egy aktív elektromágneses helyzet stabilizáló rendszer, Nap és horizont szenzor - Konkoly Csillagászati Intézet, egy GPS, egy nagy felbontású kamera, egy totál ionizáló dózismérő rendszer - 27G Technology, AIS vev®, a H-Ion - ATL hőszigetelő anyagvizsgálata is helyet kapott rajta.
A BME korábbi három kisműholdjának a Föld körüli térség elektromágneses szennyezettségének feltárása, mérése volt a feladata a földi TV-adók frekvenciasávjában. Ezekre alapozva megszületett a világon első, az adott sáv szennyezettségét bemutató térkép. Az MRC-100 elsődleges feladata egy sokkal szélesebb frekvenciatartomány vizsgálata. Elkészült és a műhold fedélzetére került egy olyan mérőrendszer, a hozzá tartozó antennákkal, amely a 28-1766 MHzes és 2000-3120 MHz-es frekvencia sávban képes méréseket végezni. A mérések eredményét a 436,72 MHz-es és a 2,2675 GHz-es sávban sugározza le a földre. Az MRC-100 által sugárzott jelek vétele és a műhold üzemeltetése elsődlegesen a BME műholdvezérlő állomásán történik.
A kisműhold fedélzetén három másik egyetemen készült önálló kísérletek mérőeszközei is a világűrbe kerültek - 30x30x3 mm-es térfogatban: a Szegedi Tudományegyetem akadémiai és diákmoduljai különböző hőmérsékletmérési módszereket hasonlítanak össze űri körülmények között; a Győri Szechenyi István Egyetem kísérlete az alacsony fogyasztású mikrokontrollerek űrbeli működésének vizsgálatára irányul; a Debreceni Egyetem egy mikrovezérlő által irányított kísérleti dózismérő eszközt helyezett el a műholdra azzal a céllal, hogy az űreszköz pályája mentén tapasztalható radioaktív sugárzási térről információt szolgáltasson.
Az MRC-100 kisműhold alkotói:
Dr. Gschwindt András, c. egyetemi docens, a Műegyetemi zsebműhold projektek vezetője
Dr. Dudás Levente, , egyetemi adjunktus, a Műegyetemi zsebműhold projektek műszaki vezetője, kommunikációs és spektrum monitorozó rendszerért felelős vezető mérnök
Hödl Emil Viktor, villamosmérnök MSc, orientáció meghatározó és kamerarendszer, akkumulátor felügyelő rendszer, földi állomás
Szüllő Ádám villamosmérnök MSc, műholdfedélzeti számítógép
Herman Tibor villamosmérnök MSc, PhD hallgató, mágneses orientáció beavatkozó rendszer, AIS vevő, 3D tervezés
Püspöki Péter villamosmérnök BSc, űrmérnök MSc hallgató, elsődleges és másodlagos energia ellátó rendszer, 3D tervezés
Miklós Barnabás villamosmérnök MSc, mikrohullámú S-sávú nagysebességű fedélzeti rádió adó
Pál András fizikus PhD, csillagász, horizont és Nap kamerás helyzetmeghatározó rendszer
Nagy Dominik Gábor villamosmérnök BSc, űrmérnök MSc hallgató, műholdfedélzeti spektrum monitorozó rendszer
Géczy Gábor villamosmérnök MSc, RadNano - műholdfedélzeti totál ionizáló dózismérő rendszer
Bányász László villamosmérnök BSc, villamosmérnök MSc hallgató, mikrohullámú S-sávú földi állomás vevő rendszer
