Búcsúzunk a Villamos Energetika Tanszék oktatójától, okleveles villamosmérnöktől, műszaki doktortól, egyetemi docenstől.
Krisch Ernő 1947-ben érettségizett a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban, villamosmérnöki oklevelét a BME-n szerezte 1952-ben.
Szakmai tevékenysége a Ganz Villamossági Művekben indult, ahol szerkesztő mérnökként egyenáramú gépeket tervezett.
Oktatói, pedagógiai munkáját 1953-tól mérnöktanárként kezdte az 1.sz. Gépipari Technikum Villamosgépgyártó tagozatán, majd 1994-ig, nyugdíjba vonulásáig a Villamos Gépek (később Villamos Gépek és Hajtások) Tanszéken dolgozott.
Részt vett a Villamos mérések valamint a Villamosgépek mérése tárgy elméleti és laboratóriumi tematikájának kidolgozásában, a Power Engineering c. tantárgy angol nyelvű oktatásában, társszerzője az 1968-ban kiadott Villamos műszerek és mérések c. mérési utasítás jegyzetnek.
Kutató munkájának fő területe az egyenáramú gépek kommutációjának diagnosztikája volt. Ipari megbízások keretében számítógéppel segített megoldásokat tervezett aszinkron motorok és egyenáramú gépek vizsgálatára.
1969-től három éven keresztül felsőoktatás fejlesztési UNESCO szakértőként dolgozott a singapore-i Műszaki Tanárképző Főiskolán. Ott három jegyzetet írt, irányításával dolgozták ki a villamos kari tanterveket, a laboratóriumi gyakorlatok tematikáit, hoztak létre gyenge-, és erősáramú laboratóriumot.
Több éven át volt az Oktatási/Művelődési Minisztérium Egyetemi Főosztályán osztályvezető-helyettes, a BME és a Kandó Főiskola intézményfelelőse.
1997-ig tagja volt az UNIDO Magyar Nemzeti Bizottságának, melynek keretében a fejlődő országokból érkezeő hallgatóknak szervezett tanfolyamokat, pl. az elektronikus és számítógéppel támogatott orvosbiológiai eszközök karbantartása témakörben.
Nyugdíjasként a Budapesti Erőmű Zrt-ben szaklektorként tevékenykedett.
Büszke volt szepesi (cipszer) gyökereire, kapcsolatot tartott a Szepességiek baráti körével.